A szülőnek is jó példával kell(ene) elöl járnia, a nassoló, állandóan fogyókúrázó szülő, aki maga is állva, vagy kutyafuttában eszik, nem ad jó követendő példát.
Ahányszor csak meg lehet oldani, egyen együtt a család minél több tagja szépen megterített asztalnál. Már egészen kicsi korban ültessük asztalhoz a gyereket.
Ne csodálkozzon az a szülő, aki maga is csak kólát vagy sört iszik, hogy a gyerek nem kívánja a vizet. A szülő példa, nem csak azzal, amit mond, inkább azzal, amit csinál.
Legkésőbb a gyerek érkezésekor vizsgálja felül a család az étkezési szokásait és egészítse ki étrendjét egészséges alapanyagokkal. (Teljes kiőrlésű kenyér, barna rizs, több gyümölcs és zöldség, sovány húsok stb.)
Hagyjuk a gyereket lehetőség szerint a saját tempójában enni.
Ne alkudozzunk, fenyegessük, helyezzünk ajándékokat kilátásba, ha megeszi az ételt. Azért egye meg, mert tényleg szüksége van rá.
Ne vigasztaljunk szoptatással, etetéssel, édességgel, így megelőzhetőek a serdülőkori evéssel kapcsolatos betegségek. Azért egyen a gyerek, mert éhes.
Ha rossz evő, akkor különösen fontos, hogy várjuk ki, míg éhes lesz és enni kér. Javítja a kommunikációs készséget is, és nem alakul ki stressz a folyamatos tukmálás hatására.
Piactér Patika - A gyógyszerellátó gyógyszertár
Menveo
